Kevesen tudják, hogy nem kell minden esetben fogpótlást készíteni akkor, ha elveszítjük egy fogunkat – viszont, készülhet fogpótlás olyankor is, amikor nincs foghiány.   
Fogpótlást készíteni akkor indokolt, ha a fog elvesztése azonnali károsodást okoz vagy, ha a foghiány következtében későbbi károsodások várhatók.
 

Azonnali károsodást jelent az, ami a rágóapparátust a fog elvesztésének pillanatában éri. Bármely metszőfog elvesztése komoly esztétikai hátránnyal jár és a hangképzést is károsan befolyásolja, ezért haladéktalanul pótolni kell.
Későbbi károsodás csak tartós foghiány következtében jön létre. Egy őrlőfog eltávolítása nem okozza – még a legnagyobb rágófelületű fog elvesztése sem – a rágóképesség olyan csökkenését, amit azonnal pótolni kellene. Általában az olyan fog elvesztése, amely nem látszik, nem okoz olyan károsodást, amit azonnal pótolni kell. Tény az viszont, hogy a hiány következtében a szomszédos illetve a szemben lévő fogak meglazulnak, helyzetüket megváltoztatják – úgymond elvándorolnak – és ez már olyan elváltozás, amely megelőzése érdekében ajánlatos pótolni a hiányt.

Nem kell pótolni a bölcsesség fogat, amely elvesztése sem azonnali, sem későbbi károsodást nem okoz és nem kell pótolni azokat a fogakat sem, amelyeket torlódott fogívből távolítattak el. Éppen ellenkezőleg: az egymásra nőtt (torlódott) fogsort azért szokták ritkítani, hogy a későbbiekben kialakuló traumás elváltozásokat megakadályozzák.

Fogpótlást kell készíteni minden olyan esetben, ha a normál fogívből egynél több fog hiányzik, vagy ha a meglévő fogak elszíneződtek és más módon nem lehetséges az esztétikus fogszín helyreállítása. Ajánlatos a pótlás készítése akkor is, ha a fog koronai része részben vagy egészen hiányzik. Ebben az esetben a gyökércsatornába vezetett csap segítségével készülhet el a koronapótlás.

Fogpótlásra van szükség akkor is, ha az ínysorvadás következtében meglazult fogakat kell megerősíteni.